Régen...

Az alsórákosi „kicsi pünkösd”

http://reformatus.hu/mutat/6806/

     ^„Azután így szóltam: Halljátok hát, Jákob fejedelmei, és Izrael házának vezérei! Vajon nem nektek kellene-e ismerni a jogot? Mégis gyűlölitek a jót, és a gonoszt szeretitek. Amikor majd felfalják népem maradékát, bőrét lenyúzzák, csontját összetörik, amikor majd felaprózzák, mint a húst a fazékban, a pecsenyét a lábasban, akkor majd kiáltanak az Úrhoz. De ő nem hallgatja meg őket; elrejti majd előlük arcát abban az időben a bűnök miatt, amelyeket elkövettek. Ezt üzeni az Úr a prófétáknak, akik félrevezetik népemet: Ha van mit a foguk alá venniük, azt hirdetik: "Béke!" De ha valaki nem tömi a szájukat, hadat üzennek ellene. Nos, ezért látomás helyett éjszaka borul rátok, jövendölés helyett sötétség tör rátok. Lenyugszik a nap a próféták felett, a nappal éjszakára fordul. Akkor majd megszégyenülnek a látók, szégyen borítja a jövendőmondókat. Mindannyian elfödik arcukat, mert nem jön az Istentől üzenet. Engem azonban erő tölt el, az Úr Lelke, igazság, bátorság, hogy feltárjam Jákob előtt vétkét, Izrael előtt gonoszságát. “ Mikeás 3, 1-8

Engem azonban erő tölt el…

             Mikeás próféta szavai egy lélek nélküli világ képét tárják elénk.  Hiányzik ebből a világból a Lélek,  emiatt érezzük és mondogatjuk, hogy “lelketlen, embertelen világ amelyben élünk”. Hiányzik az igazság, a jó és a gonosz közti különbségtétel, de nincs méltányosság sem. Azok, akiknek tiszte lenne tudni az ítéletet a gonoszt kedvelik és megvetik a jót. A világi vezetők vaksága ez. Magukat és érdekeiket látják csupán, annak árán is, hogy a rájuk bízott népet nyúzzák azért, hogy ők meghízzanak.

            Az Úr szava nem csak a világi vezetők ellen szól, hanem azok ellen az egyházi személyek ellen is, akik saját érdekeiket szem előtt tartva csupán megélhetés forrását látják szolgálatukban. “Ha van mit rágniuk békességet hirdetnek”. Ezzel a magatartással látszólag jót tesznek. Jóváhagyják mindazt, amit az emberek tesznek, s legtöbben ennyit várnak csak tőlük. Az egyház legyen jelen, amikor ők akarják, és mondja, amit hallani akarnak: keresztelőn, esüvőkor, temetésen. Jóváhagyják ami körülöttük történik, mindaddig, amíg nekük garantált a megélhetésük. A bűnt nem nevezik bűnnek, sem a maguk, sem a népük életében. Egyetlen ellenségük és békételenségük, ha valaki szegénysége vagy ellenérzése okán “ nem vet valamit szájukba”. Néma ebek, akik hallgatnak, ha csontot kapnak. S akkor szólnak, ha nincs mit rágni.

       Isten megítéli ezt a világot. Büntetése az, hogy “elrejti orcáját előlük”, “sötétség jön rájuk”. Nagy büntetés, amikor az ember bűneivel, azoknak következményeivel magára marad. Az áldás: “ Világosítsa meg rajtad arcát az Úr”. Isten közelségének hiánya a sötétség, Isten elrejtett arca, az isteni útmutatás hiánya: “Nem lesz felelet Istentől” 7.v. maga az átok, a nyomorúság.

     Lélek nélküli világ, amelyben a “lelketlenség”, kegyetlenség és vakság oka  Isten vezetésének hiánya. Az embereket saját érdekeik vezetik csupán. Isten kegyelme az, hogy ott van ebben a világban az ő Lelkével beteljesedett ember: “ Engem azonban erő tölt el, az Úr Lelke, igazság, bátorság, hogy feltárjam Jákob előtt vétkét, Izrael előtt gonoszságát.” Ember, aki mindenek ellenére mondani tudja: “Én ellenben”. Nem az örök ellenzéki ő. Nem a maga elgondolása, érdekei helyezik szembe a világgal, hanem a Lélek vezetése. Nem örök elégedetlensége teszi mindennel és mindenkivel szemben kritikussá. Mássá teszi az a Lélek, a “kenet”, melyet az Úr ad az övéinek. Nem csak békességet hirdet. Nevén nevezi a dolgokat. Először “Jákób vétkét és Izraelnek bűnét hirdeti” és csak utána a békességet: “Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak” 7,20.

     Külön utakon járó ember Ő, nem különc, de nem indul a sokaság után, Isten vezetésére hagyatkozik, igazi pünkösdi ember, aki tudja, hogy az Úr lelkének ereje nélkül semmi, de az Ő Lelkével betelve akkor is erős, amikor

erőtelen. Sőt, akkor a legerősebb!

                                                       S.A.

„Engem azonban erő tölt el, az Úr Lelke…” Mikeás 3,8

A pünkösdi ünnep alkalmával

gyülekezetünk vendége lesz Oláh Mátyás VI. éves teológiai hallgató.

Istentiszteleteket tartunk:

Csütörtökön, pénteken és szombaton este 7-től a templomban. (Bűnbánati istentiszteletek)

Pünkösd I. napján de 11-től - úrvacsoraosztással, du. 6-tól

Pünkösd II. napján de 11-től

Pünkösd III. napján de 11-től

A délelőtti istentiszteleteken Oláh Mátyás teológus hirdeti az igét. Homoródon pünkösd II. napján 13 órától lesz istentisztelet.

Áldott ünnepet kívánunk mindenkinek!

Régen...

Bod Péter világában

2012. május 16., szerda

Irodalomtörténész, történetíró, teológus, református lelkipásztor. A 18. századi magyar tudományos élet legkiemelkedőbb egyénisége. Ötvenhét esztendejét néhány év nagybányai tanítóskodás és hollandiai peregrináció kivételével Dél-Erdélyben élte le. Mégis a magyar művelődéstörténet legnagyobbjai közé emelkedett. A fontosabb helyszíneket jártuk körbe, hogy Bod Péter (1712–1769) nyomát keressük.

             Adja meg nektek, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember

"Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által; hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig." Pál levele az Efézusbeliekhez 3,16-19


                Péter erősnek hitte magát. Fogadkozott. Ha mindenki megtagad én akkor sem. És az első komolyabb próbatétel alkalmával azt mondja: "Nem is ismerem ezt az embert.". Ebben a pillanatban szólal meg a kakasszóval egyidőben a Lélek szava, a Léleké aki eszünkbe juttaja mindazt, amit Jézus mondott nékünk: "Mielőtt a kakas szólana, háromszor tagadsz meg engem". És ekkor Péter elgyengül. Látszólag. ... Mert sírni kezd.  De számára ez a belső emberben való hatalmas megerősődés kezdete. Most már tudja, hogy "mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős." 

Mennybemenetel ünnepére

"Látom a megnyílt egeket!"       

       "A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? Meg is ölték azokat, akik megjövendölték az Igaznak eljövetelét. Most pedig az ő árulóivá és gyilkosaivá lettetek ti, ⁵³akik bár angyalok közvetítésével kaptátok a törvényt, mégsem tartottátok meg." ⁵⁴Amikor ezeket hallották, haragra gerjedtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene. ⁵⁵Ő azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette a tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll. ⁵⁶Ekkor így szólt: "Íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felől áll."  ⁵⁷Erre hangosan kiáltoztak, bedugták a fülüket, és egy akarattal rárohantak; ⁵⁸azután kiűzték a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig felsőruháikat egy Saul nevű ifjú lába elé tették le.  ⁵⁹Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: "Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!"  ⁶⁰Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: "Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!" És amikor ezt mondta, meghalt. " Ap. Csel. 7,52-60


"István vértanúra nemcsak azért érdemes tisztelettel figyelnünk, mert ő volt az első keresztyén, aki halált szenvedett Krisztusba vetett hite miatt, hanem azért is, mert igazi "áldozócsütörtöki ember" volt. Mit jelent ez az idézőjelbe tett kifejezés? Azt jelenti, hogy nemcsak bizonyosságra jutott Jézus Krisztus mennybe emeltetéséről, hanem számára is megnyíltak az egek. Az ilyen "áldozócsütörtöki ember" számára az egek valósága nem világnézeti kérdés, hanem az isteni kijelentés valósága. (...)
Az áldozócsütörtöki látomásban részesült emberek nem vesztik el a földi valóságok iránti érzéküket. De erőt nyernek azok között a hűséges helytállásra." Dr. Bolyki János: "Látom a megnyílt egeket!" c. írásából származó részletek. Megjelent a Reformátusok Lapja 1997 május 11. számában.

...továbbgondoltam...

Kassák Lajos írja
"Egy ember élete" című regényében:
"Verset eszünk, és politikát hányunk ki magunkból".

... továbbgondoltam...

Mi Igével (is) táplálkozunk, vajon futja-e többre erőnkből, mint egyházpolitikára?

ANYÁK NAPJÁRA

16

Abban az időben jött a királyhoz két parázna asszony, és megálla ő előtte.

17

És monda az egyik asszony: Kérlek uram, én és ez az asszony egy házban laktunk, és szültem ő nála abban a házban.

18

És harmadnappal az én szülésem után, ez az asszony is szült, és együtt valánk, senki idegen nem volt velünk a házban, hanem csak mi ketten valánk abban a házban.

19

És ennek az asszonynak éjszaka meghalt a fia: mert ráfeküdt.

20

És felkelt éjfélkor, és elvitte az én fiamat mellőlem, mert a te szolgálóleányod aludt, és azt maga mellé fekteté, míg az ő meghalt fiát én mellém fektette.

21

Mikor pedig hajnalban felkeltem, hogy megszoptassam az én fiamat: ímé, megholt; de reggel jól megnézegetvén, látám, hogy az nem az én fiam, akit én szültem.

22

Monda pedig a másik asszony: Nem úgy van, az én fiam az, aki él, a te fiad pedig az, aki meghalt. Amaz viszont monda: Nem, hanem a te fiad az, aki meghalt, és az én fiam az, aki él. És ekképpen versengettek a király előtt.

23

Akkor monda a király: Ez azt mondja: Ez az én fiam, aki él, és a te fiad az, aki meghalt; amaz meg ezt mondja: Semmiképpen nem, hanem a te fiad az, aki meghalt, és az én fiam az, aki él.

24

És monda a király: Hozzatok nékem kardot! És mikor oda hozák a kardot a király elé,

25

Monda a király: Vágjátok két részre az eleven gyermeket, és adjátok az egyik részt egyiknek, a másikat pedig a másiknak.

26

Ekkor monda az az asszony, akié vala az élő gyermek, a királynak, mert megindult szíve gyermekén: Kérlek, uram, adjátok néki az élő gyermeket, és ne öljétek meg őt. A másik pedig azt mondja vala. Se enyim, se tied ne legyen; vágjátok ketté.

27

Akkor felele a király, és monda: Adjátok amannak az élő gyermeket, és meg ne öljétek azt, mert az az ő anyja.

28

És mikor hallotta az egész Izráel ezt az ítéletet, amelyet tett vala a király, félék a királynak orcáját, mert látták, hogy Isten bölcsesége van az ő szívében az ítélettételre.

1Kir. 3, 16-28

Az igazi édesanyai szeretet azt akarja, hogy gyermeke megmaradjon, még akkor is, ha ő maga elveszíti őt. Saját érdekét, saját indulatát háttérbe szorítja gyermekéért. Sokat lehet tanulni ebből, egy olyan világban, amelyben állandó kérdés lett a : "kicsi vagy a kocsi?", " karrier vagy a kicsi?", vagy ahol sok a sérült felnőtt, mert az anya nem tudja elszakítani azt a bizonyos "láthatalan köldökzsinórt" és még mindig irányítani akarja gyermeke életét. Nem csak édesanyák számára nagy lecke ez szeretetből.

Van-e ennél nagyobb szeretet?

Van.

"Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen". Isten odaadta az egyszülöttet. Érettünk. Azért, hogy életünk legyen és bővölködjünk őbenne. Akit megragadott ez a szeretet, az meg van győződve, hogy "sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban."Róm.8,38-39.

Sokan vannak (vagyunk) elszakítva édesanyák szeretetétől, de akit Isten bekapcsol az Ő szeretetének gazdagságába, az nem "csak" Őhozzá kapcsolódik életen és halálon át, hanem Őáltala és Őbenne mindazokhoz, akiket szeret és szerették.