Tudtuk-e, hogy:

· a December név a latin decem (=10) szóból származik. Jelentése tízedik (december). Egykor ugyanis márciussal kezdték az esztendőt, s márciustól számítva december a tizedik hónap.
· Az adventnek négyes tekintetét kell figyelembe venni. Először Krisztus az, akinek eljöveteléről jövendöltek főként az Ószövetségi próféták, az egész Ószövetség könyve végeredményben nem egyéb, mint Krisztusra irányuló előremutatás. Másodszor: Krisztus az, aki a prófétai jövendölések szerint valóban eljött, megérkezett karácsonykor. Harmadszor: Krisztus az, akit az állandó mában, a mindenkori jelenben várni kell, hogy újból, minden napon megérkezzék. Negyedszer: Krisztus az, aki a maga idejében eljön ítélni élőket és holtakat, amint ezt az Apostoli Hitvallás tanítja.
· A Karácsony szó is latin eredetú: “a szót átfaragták (írja Bod Péter) a magyarok a deák incarnatio szóból”, aminek jelentése: megtestesülés. Tehát a karácsony az incarnatio magyarosított alakja, Krisztus Urunk születésének emlékére ünnepeljük.
· A karácsonyfa nálunk csak az 1800-as évek elejétől jött szokásba. Talán “valahol Strassburg környékén születhetett meg a karácsonyfa szokása, mert ott 1605-ből idéznek róla feljegyzést.” (Révai Lexikon) A gyertyák és a fényszórók a betlehemi éjszaka világosságára, s az ajándékozások a keleti bölcsek kincseire utalhatnak. Az egész estéli öröm pedig a Krisztus által megváltás örvendeztető hírére: az evangéliumra figyelmeztet.
· Ugyancsak a karácsony hónapjához tartozik a sok gyülekezetben gyakorolt és sokféle változatu kántálás. Bod Péter szerint ennek az az eredete, hogy “karácsony előtt harmadnappal ajtónként járkáltak, s valami verseket énekeltek a Krisztus születéséről, és jó szerencsés ünneplést kívántak, s eképpen maguknak pénzt, gyümölcsöt, és holmi ennivalókat gyűjtöttek, akarván ebben követni a Krisztus születéséről hírt tevő betlehemi pásztorokat. Innen maradott meg nemzetünknél is az a szokás, hogy karácsony éjszakáján a gyermekek, szolgák és akárkik énekelnek, dúdolnak, zerépatélnak ajtóról ajtóra járván, hogy maguknak valami pénzt és ennivalót gyűjtsenek, melyet aztán elvesztegessenek.”
· A protestáns kalendáriumok is nyilvántartják karácsony másodnapján az első vértanú István halálát(Ap.Csel.7,7), harmadnapján pedig a János evangélistáét.
· December 28 az “apró szentek napja”. Azokra a kis gyermekekre emlékeztet, akiket “Heródes megöletett Krisztus születése alkalmával.
(a részletek Tőkés István: Hétköznapok- ünnepnapok c. könyvéből származnak 21-25 old.)