szerda, június 24, 2009

Így volt megírva?- Így van megírva!
Így volt megírva?
Olyan kérdésre keressük most a választ, amelyre sok embernek kész válasza van. Gyakran hallhatjuk, általában magukat “vallásosnak” mondó emberektől: “így volt megírva, így kellett, hogy legyen.” Mit takar ez a kijelentés? Egy olyan elképzelést, amely szerint Istennél van egy könyv, amelyben előre meg van írva mindaz, ami történni fog. Pontosabban mindazok a csapások, amelyek érhetik az embert. Csapásokat mondok (írok), mert még nem hallottam, hogy valaki jódolgában, örömében mondta volna: Így volt megírva! Ilyen esetben inkább a saját ügyességük, talpraesettségük a magyarázat.
Az emberileg érthetetlent, magyarázhatatlant szeretnék elfogadhatóvá, feldolgozhatóvá tenni, egyetlen mondattal: Így volt megírva. Tragédiák esetén lelkiismeret nyugtatóként mondogatják az emberek- kifejezve azt, hogy ők nem tehettek semmit. Lelkigondozás gyanánt azt is jelentheti: fogadd el testvér, úgysem tehetsz mást, úgysem tehetsz semmit.
Ennél is szomorúbb az, amikor az emberi felelőtlenséget vagy múlasztást intézik el ezzel a mondattal. Halottam olyant is, hogy a részeg traktorista felült egy egész napi ivászat után a traktorra, és lezuhant a falu hídjáról. Az egyik jó templombajáró néni azzal nyugtázta az esetet: Hiába…. Így volt megírva! Talán sarkított ez az eset, de igaz és érzékelteti azt, hogy mennyire helytelen a magyarázat, amit hozzáfűznek.
A Biblia sehol sem említi azt, hogy van Istennél egy olyan könyv, amelyben előre meg van írva mindaz ami történni fog. Ha így lenne, azoknak lenne igazuk, akik vallják: Színház az egész világ. Akkor csupán el kellene játszani az előre megírt darabot. De nincs igazuk, mert:
Így van megírva!
Van egy könyv Isten előtt, amelyben fel vannak írva azok az emberek, akik szolgálják őt. Ezzel a bibliai gondolkodás azt fejezi ki, hogy Isten számára nem közömbös az ember élete. Mózes elkeseredésében azt kéri Istentől: “törölj ki engem a te könyvedből”, azaz ne tarts számon engem szolgáid között.(2Móz.32,32) Ilyen értelemben többször olvasunk a Könyvről. Arról is van szó a Bibliában, hogy ebben a könyvben be van jegyezve mindaz, amit az ember cselekedett :”és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint”. Arról azonban sehol sincs szó, hogy előre van megírva, amit az ember cselekedni fog, vagy ami vele történik.
A Lukács evangéliuma 10. részében a 17-20. versig arról olvasunk, hogy a kiküldött hetven tanítvány örömmel tér vissza Jézushoz és újságolják:”Uram, még az ördögök is engednek nekünk a te neved által!” Jézus válaszában többek között ezt mondja nekik: “Ne azon örüljetek, hogy a lelkek engednek néktek, hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben”. Minta ezt suggalnák szavai: Most örömötök van, de ez változó. Lehet, hogy a következő élmény a szomorúság, a betegség, sikertelenség vagy kudarc élménye lesz. Amilyen magasra lendítenek a sikerek, éppen olyan mélységbe taszíthatnak az esetleges kudarcok. Figyeljetek az Atyára, akinél számon vagytok, aki sem örömben, sem bánatban, sem sikerben, sem sikertelenségben nem marad el tőletek.
A gyakran ismételgetett ‘Így volt megírva” helyett olyan jó lenne hallani : “ Így van megírva”, bizonyságául annak, hogy a Bibliánk számunkra az Élet könyve. Ami ennél is nagyobb örömöt adna, az meghallani a tehetetlen, elkeseredett ember ajkáról a lemondó “Így volt megírva” helyett “ a tudom, hogy neveink fel vannak írva” boldog hitvallását.