"Az ember erkölcsi energiájának
éppúgy rajta kívül van a forrása,
mint a testi energiáinak (táplálék,
légzés). Rendszerint meg is találja,
ebből fakad az a tévhite, hogy
miként teste, úgy egész lénye
magában hordja a fennmaradásnak
elvét. Csakis a nélkülüzés ébreszt
rá a szükségletre. Azután, ha
bekövetkezik a nélkülözés, az
ember már akarva-akaratlan
megenne bármit.
Egyetlen orvosság minderre:
a klorofill, mely lehetővé teszi,
hogy a fény tápláljon. Semmi
ítélkezés. Minden vétek egyenlő.
Nincs is más vétek, mint ez:
híján lenni a képességnek, hogy
fénnyel táplálkozzunk. Mert ha ez
a képesség odavan, akkor már
minden vétek lehetséges.
"Táplálékom az, hogy
megcselekedjem Annak akaratát,
aki küldött engem."
Simone Weil: Jegyzetfüzet 11.old.
Új Mandátum Könyvkiadó Bp. 2003
