Mint Kafka más írásaiban is, jelen van ebben a regényben is a bürokrácia: a nyomást gyakorló, az egyént polipkarjaival átszövő "láthatatlan" hatalom. Kastély, amelynek körvonalai látszanak, amelybe csak "majdnem" lehet bejutni, melynek szolgálatában rengetegen fontoskodnak. A "személyzet" mindenütt jelen van, mindent ellenőríz és elbonyolít - egészen addig, míg a meghatározott feladattal és öntudattal bíró egyént is felörli.
A lépten-nyomon tetten érhető abszurd akár vigasztalóan is hathat akkor, amikor sehogyan sem értjük, hogy kisajátított, vagy különös módon felvásárolt földjeinkre soha nem érkezik meg a földmérő. (Majd az örök földmérő? K. maga is az?)
kedd, szeptember 20, 2011
hétfő, szeptember 19, 2011
Olvasnapló- Don Quijote bölcsességei
"Egyébként gyakori tapasztalásból tudjuk, nem kell valami nagy ügyesség vagy tudomány, hogy az ember jó kormányzó legyen, hiszen százával lehetne példát felhozni, hogy írástudatlanok is úgy kormányoznak, mint a saskeselyű, vagy legalább mint a szarka."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)