Az Oltovány együttes előadása Kissolymoson

Jézus első, följegyzett szavai...

                   "Szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.  Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. Miután pedig elteltek az ünnepnapok, és hazafelé indultak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre. Mivel azt hitték, hogy az útitársaik körében van, elmentek egy napi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között. De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább. Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, anyja pedig így szólt hozzá: "Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én nagy bánattal kerestünk téged." Mire ő így válaszolt: "Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?"  Ők azonban a nekik adott választ nem értették. Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében, Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben. " Lukács evangéliuma 2,41-52

       Jézus első - evangéliumok által is följegyzett- szavai:  "Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?". Az első gyermek születésekor, - de talán nem csak akkor- a minden jelre figyelő szülők, tudós vagy tudálékos szomszédasszonyok és rokonok kiváncsian lesik, hogy milyen eszközt vesz kezébe legelőször a gyermek, mint mondd először: "apát vagy anyát" ? Ezekből a "jelekből" próbálnak babonás hittel a gyermek jövőjére nézve jóslatokat megfogalmazni. 
      Jézus első, az evangéliumok által feljegyzett szavai az Atyára és az Ő akaratára mutatnak.  "(...) az én Atyám házában kell lennem (...)" más fordítás szerint: "(...) az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom (...)" mondja Jézus. És mi nem babonásan, de komoly hittel mérlegeljük az ő egész földi életének irányt szabó szavakat, amelyekben az egyetlen, de minden körülmények között érvényesülő "kell" : az Atyának akarata. Így "kell" majd Jeruzsálembe mennie, a főpapok kezébe adatni, megöletni és feltámasztatni is. Ez a Tőle jövő és bennünket is cselekvésre vagy éppen hallgatásra indító "kell" mutasson utat a szerteágazó teendőink közt, és tanítson ebben az évben is különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos dolgok között.