Vannak angyalok?!

A karácsonyi történetben gyakran olvasunk angyalokról. Angyal adja hírül keresztelő János és Jézus születését. Angyal győzi meg Józsefet arról, hogy maradjon Mária mellett, mert „ami benne fogantatott a Szentlélektől van az”. Angyal hirdeti a pásztoroknak az örömhírt: „született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus”. Végül angyal figyelmezteti Józsefet, hogy feleségével és a gyermekkel együtt meneküljön Egyiptomba Heródes gyilkos indulata elől.
A karácsonyi örömhír egyik része tehát az, hogy: „Vannak angyalok’!”. No nem fehér, papír szárnyú lebegő angyalkák. Nem is mindig angyalszép tünemények, vagy karácsonyfát és ajándékot hozó csodatévők. Az ilyen angyal már nem jár hozzánk. Ez csak a gyermekkor öröme volt. Odalett volna az örömmel együtt a hitünk is?
Pedig vannak angyalok. Küldöttek ők, akik közöttünk járnak. Ez ugyanis az angyal szó jelentése: küldött.
A karácsonyi történet szerint először Józsefhez küldi angyalát az Úr, és József megtanul Istenre hallgatni. Eddig nem értette Isten munkáját, mert látszat szerint ítélt. Ezek szerint angyal az, aki többet lát annál, ami az orra előtt van (mert Isten megengedte neki ezt a látást), és ezt Isten akaratából másoknak is tovább adja, hogy ők se éljenek látszatéletet.
Angyal hirdeti a pásztoroknak és az egész világnak: „Ne féljetek”. Angyal az aki ezt ki tudja mondani. Nem akárhogyan, hanem úgy kimondani, hogy alapja is van ennek a vigasztalásnak. Azért meri kimondani, mert tudja, hogy van Megtartó. Az Aki született megszabadít a félelemtől, szorongástól, bizalomra, szeretetre indít. Ő maga mondja később: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen” Jn.14,27. Áldott karácsonya lesz annak, akihez betér az angyal és megtanítja látni azt, amit Isten készített számunkra és nem csak azt, ami a szemünk előtt van. Akihez a küldött üzenete elérkezik az maga is tovább indul és hirdeti: Ne féljetek! És ő immár tudja, hogy vannak angyalok és ő maga is szeretne angyallá lenni egész életére.
S.A.