Mint Kafka más írásaiban is, jelen van ebben a regényben is a bürokrácia: a nyomást gyakorló, az egyént polipkarjaival átszövő "láthatatlan" hatalom. Kastély, amelynek körvonalai látszanak, amelybe csak "majdnem" lehet bejutni, melynek szolgálatában rengetegen fontoskodnak. A "személyzet" mindenütt jelen van, mindent ellenőríz és elbonyolít - egészen addig, míg a meghatározott feladattal és öntudattal bíró egyént is felörli.
A lépten-nyomon tetten érhető abszurd akár vigasztalóan is hathat akkor, amikor sehogyan sem értjük, hogy kisajátított, vagy különös módon felvásárolt földjeinkre soha nem érkezik meg a földmérő. (Majd az örök földmérő? K. maga is az?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése