1.31.2. Imádsága a keresztyén embernek az esztendő első napján

Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Harmincegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni keli az új esztendő első napján

p. 243

Oh örökkévaló Isten, akinél nincsen a változásnak csak árnyéka sem, hanem mindenkor ugyanaz vagy és a Te esztendeid soha el nem fogynak! Mi pedig változás alá vettetett halandó emberek vagyunk, elmúlunk mint az árnyék, olyan a mi életünk, mint az álom, megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. De ily nagy romlandóságunkban is, ily árnyékhoz hasonló, múlandó hiábavalóságunkban is a Te hatalmad, jóvoltod és irgalmasságod esztendőkről esztendőkre, amíg tetszik, megtarthatja és megtartja a mi életünket.

Íme most is legközelebb egy egész esztendőn átvittél és új esztendőre juttattál. Azért én is, Te méltatlan szolgád, Teneked szentelem ennek kezdetét és buzgó hálaadásokkal, dícséretmondásokkal és esedezésekkel járulok Te elődbe. Háládatos szívvel elismerem, én jó Istenem, hogy amint legelsőkben is Te adtál nekem lételt és életet, úgy Te tartottad meg mind ez ideig az én életemet a sok erőtlenség és számlálhatatlan veszély között, amelyek nékem minden szempillantásban halálosak lehettek volna. Nem csak életet adtál pedig, hanem az élet mellé kegyelmet is adtál és sok lelki s testi javaddal meglátogattál.

Mily eléggé meg nem köszönhető csak a közelebb elmúlt esztendőbeli irgalmasságod! Annak egész folyásában lelkemnek, testemnek kegyelmes oltalmazója voltál és mind ez életre, mind a jövendő örök életre való tápláltatásomról nagy kegyelmesen gondot viseltél. Életet adó beszédeddel, szent sákramentomoddal, drága ígéreteiddel, lelki ajándékiddal és kegyelmeiddel az örök életre tápláltad az én lelkemet: testemet is tápláltad e múlandó életre hozzám illendő eledellel és öltözettel. És ha ottan-ottan némely kedvetlenséget és kese-

p. 244

rűséget kóstoltattál is velem, de ismét megvigasztaltál és megszabadítottál.

Áldott légy, jó Istenem, hogy velem, méltatlannal kegyelmesen dajkálkodtál, a körülöttem levő sok gonoszság között atyai kezedben hordoztál, az én sokféle szükségemben és fogyatkozásomban segítségül voltál, és ez új esztendőre is kegyelmesen felvirrasztottál. Hálaadásnak áldozatával áldozom Tenéked, magasztalom és dicsőítem a Te szent nevedet, mert nem az én érdemem szerint bántál énvelem, és nem bűneim szerint Fizettél énnekem. Elismerem, hogy én büntetésnél és halálnál egyebet nem érdemlettem Tetőled, mert számtalan vétekkel és fogyatkozással volt teljes az én életem. Sokszor elmulasztottam keresztyéni tiszteimet; sokszor pedig ellenkezőképen is cselekedtem azokkal. Minden nap sokban megestem, és ami jót cselekedtem, az is mindenkor hibás volt. Annyival inkább csodálom azért, és annál mélységesebb alázatossággal imádom a Te jóvoltodat, hogy azt ily méltatlan bűnös emberrel közölni méltóztattad. Oh csak az elmúlt esztendőbeli bűneim mily sok ezer halált és vesztést érdemlettek volna! Mily drága azért a Te irgalmasságod, amely nem csak életben megtartott, hanem számlálhatatlan lelki s testi jótéteménnyel is gazdagított.

Oh én jóltevö Istenem! Fájlalom, hogy én Tenéked sokképen háládatlansággal fizettem és az én számtalan vétkes gondolatimmal, beszédimmel és cselekedetimmel szent Felségednek bántására voltam, és leborulván a kegyelemnek székinél, reménykedem a Jézus Krisztus nevében: ne gyűlölj, ne utálj és ne vess meg engem bűnös voltomban, hanem a Jézus Krisztusban tekints reám könyörületességgel, bocsásd meg egész életembeli, közelebb az elmúlt esztendőbeli bűneimet, és kegyelmezvén kegyelmezz meg énnekem.

Kérlek továbbá, oh elfogyhatatlan kegyelmű Isten, hogy ennek az új esztendőnek kezdetével

p. 245

kezdj el engem is újra megáldani lelkemben és testemben, életemben, javaimban és hozzám tartozóimban. Mindenek felett pedig a Te újjászülő és megengesztelő kegyelmednek adásával és nevelésével mutasd meg énhozzám a Te irgalmasságodnak gazdagságát. Vésd be mélyebben a Te félelmedet az én szívembe, szerezz énbennem nagyobb buzgóságot és szorgalmatosságot a Te tiszteletedben és minden keresztyéni tiszteimben, nagyobb utálatot és gyűlöletet a bűn ellen, nagyobb kívánságot és igyekezetét az én életemnek a Te parancsolatod szerint való rendelésére. Eképen az esztendőnek megújulásával újítsd meg én rajtam a Te lelki ajándékidat is, hogy ebben az esztendőben az én életem szentebb, tisztább, mértékletesebb és Teelőtted kedvesebb lehessen.

Külsőképen is újítsd meg énrajtam a Te irgalmasságodat, és ez egész esztendőben tartsd meg irántam, és minden szükségeimben tégyed nyilvánvalóvá énhozzám a Te csodálatos jóságodat. Tartsd meg az én életemet és oltalmazzad a halálos veszedelemtől. Szolgáltass jó egészséget és békességet, hogy Teneked és felebarátimnak akadály nélkül szolgálhassak és az én hivatásomnak dolgaiban hasznosan forgolódhassam. Rendeld ki a Te gazdag tárházadból mindennapi tápláItatásomat, adj csendes maradást az én lakó földemben, áldd meg munkálkodásimat, tegyed előmenetelesekké jó szándékimat, igazgassad kimenetelemet, tegyed jó szerencsésekké az én dolgaimat. Hn lehetséges, múljék el én tőlem a nyomorúságoknak és keserűségeknek pohara: mindazáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint Te.

A Te akaratodnak és bölcs tetszésednek igazgatása alá bocsátom, oh én Istenem, minden egyéb dolgaimat is: a Te akaratod szerint folyjanak azok, és nem az én akaratom szerint, és az én akaratom csak akkor legyen meg, midőn a Te szent és bölcs akaratoddal megegyezik, mert én az én termeszeti

p. 246

vakságom és tudatlanságom szerint sokszor akarok olyat, ami nekem káros és veszedelmes, de Te soha sem akarsz gonoszt nékem. Ne adj azért nékem olyan világi jót, amely veszedelmes az én lelkemnek, ha kérem is Tetőled, hanem adj inkább ahelyett mást, amelyet hasznosnak látsz, ha nem kérem is azt Tetőled. Ha szükséges az én javamra, hogy nyomorúságokkal próbáltassam és taníttassam; próbálj és taníts azok által, ha nem kedves és keserves is nékem; de adj érőt, enyhülést, vigasztalást és kegyelmet azok között. Egy szóval úgy légyen a Te akaratod szerint minden dolgom, amint a Te dicsőséged és az én idvességem kívánja.

Áldd meg ez új esztendőben, óh áldásoknak Istene, a mi államfőnket. Legyenek rajta a Te szemeid, alatta a Te karjaid, mellette s körülötte a Te őriző angyalid, tartsd őt, oltalmazzad és igazgassad.

Áldd meg e hazában a főrendeket és tisztviselőket: adj őnékik életet, egészséget és egyéb szükséges jókat. Adjad, hogy szeressék az igazságot és a közjónak hűséges előmozdítói legyenek.

Áldd meg e földön elterjedt híveidnek seregét, legeltesd azt a Te igéddel és Szentlelkeddel, töltsd ki arra bő mértékben a Te ajándékidat, légy ékessége annak, légy erőssége az ördög és a világ ellen. Sokasítsad a Te kegyelmeidet a Te ekklézsiádnak pásztorin és tanítóin, és tedd előmenetelessé az ő munkálkodásukat sokaknak idvességére.

Áldd meg az én hazámat és nemzetemet, tartóztasd abban a bűnnek áradását, ne küldd ki az ellen a Te haragodnak búsulását, hanem tartsd meg azzal szembe továbbra is béketűrésednek és türelmednek gazdagságát.

Áldd meg ezt a helyet, amelyben én lakom. Áldd meg ebben az igazgatókat és a közrenden valókat, az öregeket és ifjakat, a szegényeket és a gazdagokat, a kereskedőket, mesterembereket és földmívelőket. Adj mi közöttünk békességet, egyességet és atyafiúi szeretetet. Az istenfélő jó embe-

p. 247

reket szaporítsad és áldd meg mi közöttünk: a bűnben élő gonoszokat pedig zabolázzad és terítsed. Könyörülj az elnyomottakon, az elhagyottakon, az özvegyeken, árvákon, betegeken és akárminémű keresztviselés alatt kesergőkön.

Könyörülj énrajtam is, erőtlen bűnös szolgádon: légy az én jobbkezem felől, amíg e siralomnak völgyében a gonoszság és nyomorúság között kell forognom és őrizz engem s tarts meg a veszedelemtől. Légy mellettem akkor is, midőn az én életemnek végén a halálnak kötelei és a koporsónak keserűségei körülvesznek engem. Adjad, hogy igaz hittel és megtéréssel, Tebenned való bizodalommal, sőt örömmel halhassak meg, és engedj bemenetelt nékem az angyaloknak és a boldog lelkeknek seregébe, a Te dicsőséges szent nevednek örökké való tiszteletére és dicsőítésére a Te nagy irgalmasságodból a Jézus Krisztusért. Ámen.

1.31.1. A keresztyén embernek imádkozni kell az új esztendő első napján. Tanítás

Szikszai György: Keresztyéni tanítások és imádságok.
Első szakasz, melyben közönségesen minden keresztyént illető tanítások és imádságok vannak.
Harmincegyedik rész. A keresztyén embernek imádkozni keli az új esztendő első napján

p. 240

Az esztendőnek első napja ünnep szokott lenni a keresztyének között. Az volt a zsidóknál is az Isten rendeléséből. (Lásd 3. Móz. 23; 4. Móz. 29.) De az első keresztyének nem hogy ünnepeltek volna azon, sőt inkább erős tilalmuk volt, hogy senki se ünnepeljen azon, akit keresztyénnek neveztek. (Chrisost. Tóm. I. Horn. 23.) Ez azért volt, mert a pogányok, kikkel akkor vegyesen laktak a keresztyének, ocsmány, rút cselekedetekkel, dobzódással, részegséggel, fajtalan táncolással, buja, szemérem nélkül való magokviselésével szokták vala ezt a napot ünnepelni; úgy hogy akik egyébkor józanságban és mértékletességben tartották magukat, ezen napon azok is részegségre és feslettségre vetemedtek, amit aztán a keresztyének között is sokan hajlandók lettek volna néminémű részben követni. Hogy azért arra alkalmatosság ne adassék, és hogy a pogányok újesztendei ünnepének még csak a látszatja se legyen a keresztyének között, azért tilalmazták az azon való ünneplést.

De minekutána már nem vegyesen lakunk a pogányokkal és nem félhetünk attól, amitől az első keresztyének féltek, t. i. a pogány feslettségre való elvetemedéstől: jó és illendő dolog az esztendőnek első napján ünnepelni az Isten szent nevének dicséretére és az Ő kegyelmeiért és áldásiért való esedezésre. Mikor azért új esztendőt érsz, keresztyén ember, és annak első napjára felvirradsz, azon a napon e következő dolgokban szükséges foglalatoskodnod:

1. Akkor is, amint az esztendőnek utolsó napján, újra vedd eszedbe az Istennek nagy jóvoltát, melyet az elmúlt esztendőben nyilvánvalóvá tett tehozzád, élettel és irgalmassággal megajándékozván téged és számlálhatatlan lelki-testi jót közölvén teveled. Csak egy napi életünk is nagy isteni irgalmasság: mennyivel inkább egész esztendőbeli életünk? Csak egy nap is sok javával élünk az Istennek és sokat kell köszönnünk az Ő

p. 241

kegyelmes gondviselésének: mennyivel többet egész esztendőben? Csak egy nap is sokszor meghalhatnánk, sok veszély közé esketnénk, ha az isteni gondviselés nem vigyázna reánk: mennyivel inkább egy egész esztendőben?

2. Hálaadásokkal és dicséretmondásokkal teljesedjék be a te szád és áldjad az Isten jóságát és hatalmasságát, hogy a nyomorúságoknak annyi habjai és szélvészei között is új esztendőt engedett érni tenéked életben és tűrhető állapotban. Ha azok, akik a tengeri habok és szélvészek között hajókáznak, szerencséseknek ítélik magokat, midőn csendes partra érkeznek, ahonnét az átevezett tengerre bátran visszatekintgethetnek: te is szerencsésnek ítélheted magadat, midőn egy egész esztendőnek számtalan gonosza és veszélye között új esztendőt érsz, és méltán felbuzdulhat a te szíved a te életed törékeny hajójának igazgatója: a kegyelmes jó Isten iránt való háladatosságra.

3. Szállj magadba és gondold el, miképen töltötted a te életednek elmúlt esztendeit, közelebb pedig a most elmúlt esztendőt? Tisztelted-e, dicsőítetted-e illendőképen a te jótévő Istenedet? Előtted hordoztad-e mindenkor az ő félelmét? Nem leledzettél-e valami szánt-szándékkal való bűnben? Nem szabtad-e magadat a világnak vétkes szokásaihoz? Jobbultál-e valamit? Mentél-e előre indulatidnak zabolázásában? Kévesültek-e a te erőtlenségedből való esetid? stb. Ha úgy találod, hogy a kegyelemben és a kegyességben tapasztalható előmenetelt vettél, örülj azon és adj hálát Istennek, mert igen nagy jó és nagy boldogság az. De ha eképen vizsgálóra veszed a te életedet, nem lehet, hogy számlálhatatlan sok hiba, vétek és fogyatkozás ne akadjon elődbe, mellyel teljes volt a te életed. Alázd meg azért te magadat a te Istened előtt, bánkódj a te bűneiden és kérj kegyelmet.

4. Esedezz az esztendőnek kezdetével az Istennek ujjászülő és megszentelő kegyelméért, hogy ezt az esztendőt jobban, kegyesebben, nagyobb vigyázással és a jóban való nagyobb előmenetellel tölthessed, mint a te életednek elmúlt esztendeit Határozd el magadat minden jóra; tedd fel magadban, hogy az istentiszteletben és a könyörgésben buzgó és szorgalmatos, életedben szent, tiszta, mértékletes, felebarátiddal való dolgaid-

p. 242

ban igaz és hűséges, szenvedésidben, a kedved ellenére valókban béketűrő és az Isten akaratában megnyugvó leszel stb., fohászkodván az Isten kegyelméért, mely nélkül semmi jót sem cselekedhetsz.

5. Világi életedet és annak minden viszontagságit ajánljad az Istennek. Esedezz, hogy az újonnan felvirradott esztendőben is tartson meg, oltalmazzon és igazgasson. Bizzad Őreá minden dolgaidat, tudván: hogy Ő, mint mindenható és véghetetlen jóságú Isten, mindent megcselekedhetik, meg is akar cselekedni a te javadra. Nem akarja Ő veszedelmedet, hanem bizonnyal javadat akarja, azért bátran és nagy örömmel bízhatod Őreá te magadat.

6. Végre gondold meg az esztendőnek első napján, hogy bizonytalan a te életed, minden szempillantásban előállhat halálod. Abból, hogy az elmúlt esztendőt eltöltötted, semmi bátorságot sem vehetsz, hogy az új esztendőt is hasonlókép eltöltheted, mert mennyien meghaltak az elmúlt esztendőben, akik az előttevaló esztendőt életben eltöltötték volt? Bizonyos, hogy ebben az esztendőben is sokan meghalnak azok közül, akik a múlt esztendőt szerencsésen átélték és új esztendőre virradtak. Nem te leszel-e egyik azok közül: azt semmiképen sem tudhatod; mert szintúgy halandó vagy, mint akárki; és régen megmutatta már azt a szemmel látott és tapasztalt dolog, hogy sem bölcseség, sem méltóság, sem hatalom, sem gazdagság, sem erő, sem ifjúság egy szempillantásig sem késleltetheti a halált. Ez is azért serkentsen arra téged, hogy az új esztendőt magad meggondolásával, megtéréssel, a szent életre való magad elhatározásával, az Isten kegyelméért szívvel-lélekkel való fohászkodásokkal kezdjed el és istenfélelemmel, jó dolgokban való foglalatoskodással, ártatlan és bűn nélkül való cselekedetekkel folytassad, hogy így akármikor álljon elő a te halálod, azok közül a boldog szolgák közül valónak találtassál, akiket az Úr mikor haza megy, vigyázva talál. (Luk. 12:37.)

 

 "... országod megmarad neked,

 mihelyst megismered,

 hogy az Ég uralkodik..."

                                                                                      Dániel 4,23

Isten irgalmas: a kilátásba helyezett büntetés nem örök időre szól.

 Aki felismeri, megismeri az Ő hatalmát az "országát visszakapja". 

Jézus olyanoknak is országot ígér, akiknek korábban nem volt: hontalanoknak, kivetetteknek, de olyanoknak is, akik alázatosak és kicsik mernek lenni: "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa."

 

 

 Hogy jártak a galambok az ölyvekkel?

 

    Az ölyvek veszekedvén, harcolván egyik a másikkal, egybebékéltenek a galambok közbejárásokkal. Annak utána egyesek lévén egymással, a galambokat és más apró madarakat pusztították. Mikor a gonoszak egymással veszekednek, a jóknak akkor vagyon békességek. 

Bod Péter: Szent Hilárius, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987, 186. old.

 

 Hogy énekelt a farkas?

 

    Egy báránykára találkozván a berekben, megörvendett a prédának. A bárány azon könyörgött, minekelőtte őtet megenné, énekeljen egyet, ő is hadd táncolja ki magát, s azután bár egye meg. A farkas örömében énekelni akarván, ordítani kezd; melyet meghallván a pásztori komondorok, nagy ugatással arra futnak, s a farkast elkergetik, a bárányka a nyáj közé szalad. A farkas magában így búsult: ha a természet őtet nem tette éneklő hattyúvá, miért fogott ő énekléshez? Amire a természet nem készített, azt gyakorolni nem jó: Rusticus arva colat. A mezei ember szántson-vessen. Cantor amet modulos. A kántor énekeljen. Akinek ideje vagyon, élete vagyon.

(Bod Péter: Szent Hilárius, Szépirodalmi Kiadó, 1987, 185.o) 

 

 A bagolyfiról mit tudsz?

    A sasmadaraknak királyok a szebb madarak fiaik közül a maga udvarába szolgálatra valókat keresett. A bagoly előállott, és a maga fiait dicsérte erősen, hogy ő azoknál soha szebbeket és a király szolgálatjára alkalmatosabbakot nem esmért, amelyért őtet megnevették a több madarak. Minden embernek a maga cselekedetei jónak tetszenek. Nin didicit privatus amor distinguere formas. A magános indulat nem látja meg a hibát a magáéban, mert a szeretet vak. Nemo sibi turpis, corvo licet atrior esset. Senki ő magának nem tetszhetik rútnak, fekete holló is tetszik szép galambnak.

(Bod Péter: Szent Hilárius, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987, 178.o.)

(Bod Péter Olthévízen volt lelkész 1743-1749 között)

 "Én pedig ma erőtelen, noha felkent király vagyok (...)" 2Sámuel.3,39,b

        Hitvallásunk, a Heidelbergi Káté (H.K) szavai szerint, azért is neveznek engem keresztyénnek, mert : "hit által Krisztusnak tagja és így az Ő kenetének részese vagyok (...)" (H.K.32 felelet). Őt pedig "az Atya rendelte és Szentlélekkel felkente (...) örökkévaló királyunkká." (H.K. 31. felelet). Krisztus kenetében való részesedésem előremutató is: "ez élet után pedig az örökkévalóságban minden teremtményen uralkodjam." (H.K. 32. felelet)

        "ma erőtelen", de felkent király vagyok: ez az állapotom, erre jutok magammal minden nap. Krisztusban látom a legjobban: a kereszt felé vezető út az erőtelenség, az elhagyatottság útja, húsvét hajnala azonban a dicsőséges királyé.

     Hadd lássam, hadd lássuk Urunk így életünket, erőtelenségünket: "ma erőtelen, noha felkent király", vagy az ígéretet is benne: ma ugyan még erőtelen, de már király. Krisztus uralma hintse ránk mindent beragyogó fényét! 

 

“Kihoztak pozitívnak!”

A koronavírus járvány kezdete óta, gyakran hallottam a címben idézett mondatot, melynek értelme talán ez lenne: vizsgáltak valakit a fertőzés gyanújával és úgy intézték a dolgokat, hogy az eredmény számukra kedvező, a betegnek pedig (aki tulajdonképpen egészséges) hátrányára legyen. Valakinek, valakiknek a háttérben érdekük, hogy a tulajdonképpen egészséges ember, pozitívnek vagy „pozitívnak” bizonyuljon. Mellékesen jegyzem meg, hogy a járvány kitörése után estem át egy vakbélműtéten. Mivel még nem tudták, hogy pozitívnak, vagy negatívnak fognak „kihozni”, ezért  a teljes orvosi személyzet éjjel kettőtől fél ötig védőruhában volt kénytelen a munkáját végezni. Az orvos elmondása szerint a harmadik műtét volt már számára fél nap leforgása alatt, ugyanolyan körülmények között. (teljes fegyverzetben, azaz védőfelszerelésben). Az biztos, hogy semmilyen érdekük nem fűződött ahhoz, hogy pozitívnak hozzanak ki… s bizonyára a többi orvosnak sem, akik legjobb tudásuk szerint igyekeznek ellátni a betegeket. Persze, emberek ők is, egy rendszerben kénytelenek hivatásukat teljesíteni, amely rendszer tele van hiányosságokkal. Előfordulhatnak hamisan pozitív, vagy hamisan negatív tesztek, sőt komoly műhibák is. Mindezekkel együtt úgy érzem, hogy a címben idézett mondat igazságtalan. Mi lenne ha elfogadnánk, hogy vannak az életben bizonyos dolgok (pl. betegségek), amik nem tartoznak a magát „mindenhatónak” gondoló ember ellenőrzési területe alá. Ezeket a fránya betegségeket azok is elkaphatják, akik amúgy minden jóval ellátják magukat, s akik biztosan tudják, hogy az ő váruk (testük) bevehetetlen. Ha mégis hatalmába kerítené valami, az csak látszat, ellenük szőtt összeesküvés, ami csak papíron létezik, létezhet.

Kicsit tovább gondolva ezt az elég jellemző hozzáállást, azt gondolom, hogy a bűnhöz, ehhez  az „öröklött”, tovább tenyésztett és mutációkat szenvedett „vírusfertőzéshez” is hasonlóan viszonyulunk. A Szentírás tükrébe tekintve „pozitívnak” bizonyulunk: „Mindnyájan vétkeztek…” Mindannyiunkat pozitívnak „hoz ki”. Mert hát nem is vagyunk lényegében azok, gondoljuk erről is. Valamiért összeegyeztek a papok és állandóan ezt mondogatják, az unalomig hajtogatják, soha nem hagyják abba, még karácsonykor sem. Pedig ha „pozitív” vagyok is, vannak akik nálam sokkal de sokkal pozitívabbak (bűnösebbek), s ha annak hoztak is ki engem, ennek mások az okozói.

Az emberi tudományban (orvostudományban is) vannak tévedések, mégis alapvetően bíznunk kellene azokban, akik gyógyítani hivatottak testi nyavalyáinkat.

 A bűn tekintetében hitem szerint tévedhetetlen a diagnózis, nincsenek hamisan pozitív vagy negatív tesztek, és a gyógyulás első lépése, hogy elfogadjuk azt, amit az „áldott orvos” csalhatatlan tekintete megállapít rólunk, mert „nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk”. Zsid. 4,13

 

 

 

Igemorzsák Ezékiel könyvéből (6.)

 

Nem mindegy…

 

„ Jaj Izráel pásztorainak, akik önmagukat legeltették.”

Ezékiel 34,2b

 

Igen tevékeny emberek azok, akiket a 34. fejezetben Isten Igéje elìtél. Mindent megtettek azért, hogy övéiknek jó életük legyen: ételről, italról és ruházatról is gondoskodtak övéik számára: „ A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek…” (3.vers) Koránkelő, szorgalmas családapák és családanyák is lehettek közöttük, éjt- nappallá tevő szorgalmas lelkipásztorok is.

Amit Isten életükben elítél az az önzés. Sok-sok típusa van az önzésnek: családi, egyházi, népi-nemzeti is létezik. Mindenik típusnak van megfelelő jelszava és ugyanakkor önmagát (fel)mentegető indulója is. Ilyenek például: a családomért, a „gyülekezetemért” , a magyarságért.

Isten igéje szerint munkánknak ki kell lépnie a zászló és jelszavak, rokoni vagy éppen érdekcsoportok vonzásából és át kell mennie másokért végzett szolgálatba. Ha ez nem történik meg, akkor hűtlen pásztor vagyok.

Önvizsgálatomban rendszeresen fel szoktam tenni a következő kérdéseket:

1.   „Az Ő személyére néztek-e, ha Isten mellett tusakodtok?” Jób,13,8  

2.   Ez nem bibliai ugyan, de sokat segít az éleslátásban: „Népem célját tűztem ki boldogulásomul?” (Rejtő Jenő) vagy „ Népem boldogulását tűztem ki célomul?”

Nem mindegy…

A Jó pásztor könyörüljön mindannyiunk szolgálatán!