Kuti János -Háromszék
Érett(len)ségi diplomák (Glossza)

Nálunk még nem sikerült egységesíteni az érettségi vizsgát. Számomra nehezen érthető, hogy lehet az, hogy Háromszéken egyes iskolákban senkinek sem sikerül az érettségije, máshol meg 99,9 százalék a sikeresen vizsgázók aránya.
Az a gyanúm, hogy Romániában többféle módon folyik az érettségiztetés. Viszont érettségi diploma csak egyféle van, ami nem igazságos. Az érettségi lebonyolításától függően mindenkinek olyan diplomát kellene kiadni, amilyent valójában megérdemel az érett vagy éretlen vizsgázó. A diplomák különféle színűek és feliratúak kellene legyenek, hogy ott, ahol felmutatja a felhasználó, mindjárt lássa az ez iránt érdeklődő, hogy kivel is áll szemben. Például a tudásért adott diploma lehetne mondjuk zöld. Mert vannak még olyanok is nálunk, akik úgy mennek át a vizsgán, hogy tudnak. Lehet, hogy ők okosak, és ennek ellenére tanulnak. És vannak, akik kevésbé okosak, de szorgalmasak, és sokat tanulnak. Ezek, lehet, az életben nem sokra viszik, de megbízható, szorgalmas beosztottak lehetnek még. Esetleg jó orvosok, mérnökök, tanárok, de közülük kutatók és tudósok is kikerülhetnek.
Más érettségi diplomát, például kéket kellene adni azoknak, akik puskáznak. De ezek is kétfélék. Vannak olyanok (egész osztályok), akiknek megengedik, hogy puskázzanak. Ezek a szerencsések. Ha írni, olvasni tudnak, akkor átmennek a vizsgán. Az életben az ilyeneknek szerencséjük van. Ha élni tudnak szerencséjükkel, akkor érvényesülnek vele. Aztán vannak, akiknek nem engedik, hogy puskázzanak, és mégis puskáznak, felhasználva a modern technika áldásait. Ők, akik mindenre találnak megoldást, és az életben is sokra vihetik. Az ilyenre mondják, hogy a jég hátán is megél. Lehetne nekik például barna diplomát adni.
Aztán vannak, akiknek a vizsgáztatók felírják a táblára a megoldást. Őket egész életükben kell támogatni. Diplomájuk lehetne sárga. De van ezek között olyan is, akinek ezek ellenére sem sikerül az érettségije, mert még nem tud írni, olvasni, esetleg szellemileg elmaradott. Ezek a fogyatékosok, akik közül a kevésbé fogyatékosak egyenesen rokkantsági nyugdíjba mennek, pedig dolgozni esetleg tudnának. Viszont annyi eszük van, hogy nem akarnak dolgozni. Ezeknek fehér diploma dukálna. Ilyen Romániában állítólag háromszázezer van. Ha átsegítik őket az érettségi és orvosi vizsgákon, akkor lesz legalább róla papírjuk, hogy érettségiztek, és rokkantsági nyugdíj jár nekik.
A rendőrség sok olyan autóvezetőt talált, aki vak vagy gyengén látó, és betegnyugdíjat kap, ennek ellenére hajtási jogosítványa van. Innen is látszik, hogy a látszat és a papír nem mindig számít.
Végül, de nem utolsósorban: vannak, akik megvásárolják az érettségi diplomát. Ezekből kerülhetnek ki a szélhámos üzletemberek, politikusok, politikai alapon kinevezett igazgatók és társaik. Ezeket piros diplomával lehetne jutalmazni. Van, ahol az érettségiztetés e módját iparszerűen űzik, mind ahogy ez Podul Turculuion (Bákó megye) történt. Ott az igazgató, az aligazgatónő és a titkárnő igen egyszerű és elmés módját alkalmazta az érettségiztetésnek. Az aligazgatónő osztályról osztályra járt, és bejelentette, hogy aki azt akarja, hogy jól sikerüljön a vizsgája, fizet. Ha mégsem sikerülne érettségijük, akkor visszaadják a pénzt. A nyomozók 251 hasonló dolgozatot találtak tízes osztályzattal. Ugyanakkor 54 boríték is kézre került 2000 és 8000 lej közti összegekkel, amelyeket az igazgatói irodában, a titkárnőnél vagy az aligazgatónő fehérneműjében találtak meg. Azt nem lehet tudni, hogy a melltartójában vagy a bugyogójában. De az biztos, hogy mindenki úgy növeli a jövedelmét és a mellét, ahogy tudja. Van, aki szilikont palántáltat bele, van, aki pénzzel tölti ki a melltartóját. Az egész összeg 130 000 (egymilliárd-háromszázmillió régi) lejre rúg.
Találtak a vizsgázó fizetővendégek között Bákó megyei polgármestereket is. Olyan esetre is bukkantak, hogy a télen letett képességvizsgájuk olyanoknak is sikerült, akik a vizsgakor nem is voltak az országban. Aztán van olyan eset is, hogy ha nem sikerül a vizsgája, reklamál. Volt, ahol szintén pénz ellenében átmenőnek bizonyultak az azelőtt megbukott diákok. Mivel államelnökünk mindent meg akar adóztatni, ezért törvényesíteni lehetne a pénzért adott érettségi diplomát. Csak éppen államilag kellene szervezni a diplomagyártást és -eladást. A költségvetés csökkentése végett meg lehetne szüntetni a középiskolai oktatás nagy részét. Középiskolát csak azok végezzenek, akik valóban tehetségesek, okosak vagy szorgalmasak. A többiek pénzért megvehetnék a diplomát, és mehetnének egyenesen egyetemre.
Ott is beindult már a diplomaárusítás. Például Karánsebesen, ahol a Hyperion egyetem kihelyezett részlegén a jogi fakultás (!) 33 diákjától a licencvizsgáért fejenként 1500 eurót kért és kapott a részleg vezetője, és egy városi tanácstag (mellesleg diák ugyanott) is bedolgozott a szervezésbe. És még mondja valaki, hogy nálunk nincs is igazi piacgazdaság, ahol mindent a kereslet és kínálat szabályoz!

"Azt gondoltam, eső esik..."
- 2010. június 4.-


Az eső ma is csak hullt. Nem tombolva, nem ellentmondástnemtűrő mennydörgéssel, csak hullt csendesen, alattomosan.
A buszon utaztam Szolnokról Törökszentmiklósra, mert a hivatás, az hivatás, a felelősség az felelősség, és nem nézi, milyen nap van. Épp bekanyarodott a busz az állomásra, amikor megkondultak a miklósi harangok. A szívem a torkomban velük együtt dobbant.
Fél öt volt.
Leszálltam. Megálltam. Az ernyőt el is felejtettem kinyitni; az emberek siettek haza, fáradtan, elcsigázva. A református templom előttem állt. Néztem a torony tetejét, az ablakot, ahonnan a harangok fájdalmas zúgása felszállt, messze fel, a szitáló eső fölé, ahol süt a Nap, és ahol összeért a pár száz méterre álló, impozáns, kéttornyú katolikus templom harangjainak búgó hangjával.
Álltam egyedül az esőben, mint Ábel a rengetegben, és az oly hirtelen eltávozott Édesapámra, Tatimra gondoltam, aki két hete szülővárosában, Fogarason, a református temetőben alussza immár örök álmát, aki nem élhette meg ezt a napot, s akit már soha többé nem ölelhetek meg...
... Lelkem együtt kondult a harangokkal...
Kezem észrevétlenül összefonódott. Álltam, ahogyan ezelőtt 90 évvel is álltak sok ezren, millióan... Álltak Ábelként, konduló, bús lélekkel, hallgatván a harangok hangjait, mert már csak azok ölelkezhettek egymással, fájdalmas zúgással árván maradt milliók feje fölött.

Álltam az esőben hallgatag-egymagam, és árkot mosott két orcámon az alattomos eső.

Meister Éva

"Valamit tesztek, lélekből cselekedjétek..." Kol.3,23

Tévés műsorok befejezésekor gyakran lehet hallani: „Ez a műsor nem jöhetett volna létre a ... támogatása nélkül”. Pünkösdkor, de nem csak akkor, azt mondom, hogy a Szentlélek Isten ereje nélkül csak műsor jöhetett volna létre. Jól bevált, begyakorolt létgyakorlat... apukát és a gyermekeket anyuka öltöztette, az ünnepi leveshez a tyúkot nagymama adta, az úrvacsorához a kenyeret és a bort N.N , a kerti partihoz a flekkenhúst M.M. .. sokáig lehetne folytatni. Könyörüljön rajtunk az Úr, és adja Szentlelkét, hogy ünnepeink és életünk műsorrá ne legyenek.

"A sötétség szűnni kezd,

és az igaz világosság már fénylik" 

1Jn.2,8b 

(az Olthévízi Református Egyházközség

egyik úrasztali edényén olvasható ige)

A babona olyan, mint a szentjánosbogár,

akkor világít, amikor sötét van.

Bod Péter  (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – 1769. március 3.) református lelkész, irodalomtörténész
1724-ben a nagyenyedi kollégiumba ment, ahol mások gyámolításából 1726–28-ban végezhette el alsó osztálybeli tanulmányait. 1729-ben Nagybányára hívták tanítónak, ahol április 25-től három évet töltött el. Miután pénzt és ruhát szerzett, hogy tanulását folytathassa, 1732. május 8-án ismét beiratta magát a nagyenyedi tanulók közé; itt a teológiai tudományokban a híres teológus szigeti Gyula István volt vezetője. 1733-ban Türi Mihály, a kollégium gazdatisztjének fiát tanította, amiért nála szabad asztala volt, Bethlen Kata grófnőtől pedig 30 forint évi segélypénzt kapott. 1736-ban a könyvtár gondviselője, majd 1737-ben a héber nyelv segédtanára lett. Amikor 1739-ben az iskola egyik stipendiumát segélyként elnyerte, melyhez jótevőinek adakozása is hozzájárult, a leydeni egyetemre indult és beiratkozott a teológiai kollégiumba, ahol a keleti nyelveket is tanulta 1743. július 24-ig, amikor hazájába visszatért és november 29-én Enyedre érkezett. Gróf Teleki Józsefné gr. Bethlen Kata azonnal udvari papjának hívta meg, nemsokára pártfogójához Hévízre (ma: Olthévíz) ment és ott 1743. december 29-én elkezdte szolgálatát. 1744. június 15-én a nagybaconi köz-zsinaton papi vizsgálatot tett és 17-én fölszentelték. 1746-tól fogva a hévizi eklézsiának is papja lett. 1749. november 21-én a magyarigeni eklézsia hívta meg papjának, ahova december 5-én köszöntött be. 1758. január 11-én a fejérvári egyházkerület rendes jegyzőjévé, 1767. jún. 28–30. és júl. 1. a kézdivásárhelyi köz-zsinaton generalis jegyzővé választották.

Szobra a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban

Irodalmi működése közben szőlőművelésben találta örömét és ez volt oka halálának, ugyanis kezét késsel oly erősen vágta meg, hogy a vér folyását reggeli 9 órától esti 6 óráig nem lehetett megállítani.

Művei 

A Tiszta, fényes drága bíbor címlapja

A Bod család nemesi címere (Haszmann Pál Néprajzi Múzeum, Csernáton)

• Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon. Kolozsvár, 1746.
• A szent bibliának historiája. Nagyszeben, 1748.
• Szent Júdás Lebbeus apostol levelének tanításokban foglalt magyarázatja. Nagyszeben, 1749.
• Szépen fénylő és ékeskedő, de hirtelen elhervadott s porban esett korona. Kolozsvár, 1749. (Gr. Teleki Mihály felett 1745. szept. 12. mondott gyászbeszéd.)
• Szent Heortocrates, avagy a keresztyének között előforduló innepeknek és a rendes kalendáriumokban feljegyeztetett szentek rövid historiájok… magyarra fordíttatván, közönséges haszonra intéztetett egy bujdosó magyar álta. Oppenheim, 1757. (Szeben, 1761. Névtelenül.)
• Judiciaria fori ecclesiastici praxis. Cibinii, 1757. (Benkő László magyarra fordította és bővítésekkel kiadta Kolozsvártt 1833-ban.)
• Az isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotjának és világ kezdetétől fogva a jelenvaló időig sokféle változásinak rövid historiája. (Basilea, (ma: Bázel) 1760) (Névtelenül).
• Szent Hilarius… B. P. által. (Szeben), 1760.
• Tiszta fényes drága bibor. Kolozsvár, 1762. (Gr. Bethlen Kata asszony felett mondott halotti beszéd.)
• Synopsis juris connubialis. Cibinii, 1763. (A könyv végén B. Péter két distichona van: Ad invidum. Benkő László ezt a könyvet is magyarra fordította és bővítve kiadta Kolozsvárott 1836-ban)
• Hungarus tymbaules. (Nagyenyed), 1764.
• Hungarus tymbaules continuatus. (Nagyenyed), 1766.
• Smirnai szent Polikárpus… erdélyi református püspököknek historiájok. (U. ott, 1766.)
• Magyar Athenás. (Nagy-Szeben), 1766. (485 életrajzzal. Bod. Athenását bővíteni törekedtek Pap Szathmári Mihály kolozsvári és Nagy Szerencsi István győri prédikátorok.)
• Erdélyi Féniks Tóthfalusi Kis Miklós avagy prof. Pápai P. Ferencnek a könyvnyomtatás mesterségének találásáról és folytatásáról irott versei. (Nagy-Enyed), 1767.
• Francisci Paris-Papai m. d. Dictionarium latino-hungaricum et hungarico-latino-germanicum, proverbiis selectioribus interspersis. Cibinii, 1767. (Megjegyzésekkel és a német részszel megtoldva.)
• Historia unitariorum in Transilvania. Lvgd. Batavorum, 1776.
• Beszélgetés Isák és Bethuel leánya Rebeka között házasságra alkalmatosságával. Pest, év n.
• Megujított egyházi törvénykeztető. Ford. Benkő László. Kolozsvár, 1833. (Consistorialia, seu Constitutiones et determinationes consistoriales in generalibus synodis provincialibus inde ab anno 1599 ad praesens usque tempus pro re nata factae cz. 1763-ban irt munkájának magyar ford.)
• Historia Hungarorum ecclesiastica. Edidit L. W. E. Rauwenhoff adjuvante Car. Szalay. Lvgd. Batav., 1888–90. Három kötet. (Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1885. 35., 1886. 1. sz. Szabad Egyház 1889.)
• Kősziklán épült ház ostroma. Kocsi Csergő Bálint latin munkája után ford. 1738-ban Lampe (Ember Pál) Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transilvania cz. művéből. Sajtó alá rendezte bevezetéssel és jegyzetekkel Szilágyi Sándor. Lipcse, 1866.

Magyar nyelvű térképei 

Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotjának és világ kezdetétől fogva a jelenvaló időig sokféle változásinak rövid historiája ,melly az Isten magyar népének hasznára egyben szedegetetett, és a dolgok nagyobb meg világosíttatásáért, á világ négy fő mappáival ki adatatott. Basileában Im-Hof Rodolf János által, MDCCIX. E munka mellékletei Európa, Ázsia, Amerika és Afrika térképeit tartalmazzák. Rajzaik vélhetően M. Suetter térképlapjainak egyszerűsített, a kor térképmetszőinek teljesítményeitől messze elmaradó másolatai. Törekvése volt a munkának ugyanakkor a magyarított földrajzi nevek alkalmazása. E tekintetben teljes szemléletváltozást, a magyar nyelvű földrajzi nevek használatát vezette be a magyar kartográfiába. Előfutára az 1804-ben, Debrecenben kiadott Budai Ézsaiás: Oskolai magyar új átlás c. korszakos munkának.
Irodalom: Gróf László 2004: Bod Péter nyomában Erdélyben (Bod Péter térképei). – Cartographica Hungarica 8, 2004. május, pp. 40-53 + angol nyelvű kivonat

Kéziratban maradt munkái 

• Narratio de vita Petri Bod ab ipsomet instituta. (Eredeti önéletirási napló az erdélyi múzeum birtokában)
• Bod Péter házi diarium 1750–69-ig. (Eredeti az erd. múz.)
• Magyar uj Testamentum (erről önéletirásában van emlékezés)
• De origine et antiquitatibus Siculerum
• De origine Valachorum
• Szent Vincentius, vagy Martyrologia
• Noctes Hévizienses seu monumenta quadam ad historiam ecclesiasticam et civilem pertinentia
• Vesperae Hévizienses
• Antiquitates Hungaricae
• Aulus Gellius Transilvanicus (a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban)
• Chartophylax, seu collectio monumentorum quorundam
• Gellius Molnarianus, seu vita et facta Alberti Molnár
• Etymologicon Hungaricum
• Tymbaules denuo continuatus
• Bibliotheca seu notitia auctorum rerum hungaricarum
• Lexicon glossarium
• Magyar Könyvesház (Bibliotheca Hungarica)
• Históriára utat mutató magyar lecsicon
• Közdolgokról való elmélkedés
• Rediviva Eliae Veresmarty memoria.
• Levele Rádai Gedeonhoz, Magyarigen, 1756. szept. 20. (melyben a magyar tudós társaság fölállításának szükségét első ízben említi föl).

Forrás: wikipédia

Fekvése 

Kőhalomtól 8 km-re délkeletre, az E60-as főút mentén, az Olt bal partján fekszik.

Nevének eredete

Magyar és német nevét a keleti végében feltörő, télen-nyáron egyformán 12 °C hőmérsékletű forrásról kapta. A román név a magyarból való. 1235-ben Aqua Calida, 1522-ben Warembach, 1606-ban Hévíz néven említették.

Története 

A temető

A rómaiak közelében castrumot, a Birodalom határát képező Olton pedig hidat építettek. A falutól negyedóra járásra délnyugati irányban Szászugrával szemben látszanak a castrum jelentős maradványai. Talán azonosítható a mai faluval az a Calida aqua, amelynek 1186-ban, III. Orbán pápa bullájában ispotályos kolostoráról esik szó. A 14. század második felében Vlaicu havasalföldi vajda birtoka volt. A 16. század végére az egész falu az unitárius vallásra tért. 1594–1603-ban üvegcsűr működött benne.^[3] 1600-ban 36 háztartásból állt. 1650-ig a Sükösd családé, 1667-ben Nagy Tamás kapta meg, később a bethleni Bethlen, a Haller és a Kálnoky családé lett. 1721-ben 4 nemes, 80 jobbágy- és 13 zsellércsalád lakta. 1722-ben, második, Teleki Józseffel kötött házassága kezdetén költözött ide Bethlen Kata. 1725-ben az unitárius faluban református egyházat alapított. Varró, szövő, gombkötő és posztóványoló műhelyt létesített, református iskolát és üveghutát építtetett. Hímzőiskolájában a nagyasszony saját mintái alapján székkárpitokat és egész Erdély református templomaiba oltárterítőket készítettek. Az unitáriusok három pert indítottak ellene, hogy kivizsgáltassák, nem erőszakkal téríti-e a lelkeket. Áldozatos munkájának köszönhetően az évszázad közepére a lakosság kb. fele már a református vallást követte. 1849. március 4-én 38 román és négy magyar lakosát végezték ki.^[4] 1849-től kezdve települtek le zsidók a faluban. 1916-ban betörők fölgyújtották Haller László 12 ládányi hagyatékát, benne állítólag a legjelentősebb erdélyi térképgyűjteménnyel. Fehér, 1764 és 1876 közt Felsőfehér, majd Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.
Az olthidegkúti cementgyár megnyitása után tömbházak épültek és munkások költöztek be.

Lakossága 

1850-ben 935 lakosából 749 magyar, 121 román, 35 zsidó és 17 cigány nemzetiségű, 411 unitárius, 333 református, 136 ortodox, 35 zsidó és 16 római katolikus vallású volt.
1910-ben 1439 lakosából 1310 volt magyar, 110 román és 19 német (jiddis) anyanyelvű, 683 unitárius, 466 református, 118 ortodox, 81 római katolikus és 76 zsidó vallású.
2002-ben 2228-an lakták, ebből 1102 román, 1086 magyar és 32 cigány nemzetiségű, felekezet szerint 1122 ortodox, 504 unitárius, 417 református és 136 római katolikus.

Látnivalók

• A sokszögű alaprajzú, kéttornyú, reneszánsz stílusú Haller–Kálnoky kastély (16. század) a hagyomány szerint az egykori kolostor romjaira épült. A kastély szolgált Bethlen Kata lakhelyéül. Mellette a hatszögű keleti bástya maradványai. Körülötte park.
• A Guthman–Valenta kastély 1553-ban épült, a 18. században átalakították.
• Haller-udvarház (16–19. század), benne ma iskola működik. Eredetileg hozzátartozott a római katolikus kápolna is.
• Unitárius templom (15. század).
• Református templom (épült 1749-ben), különálló harangtoronnyal. Első lelkésze Bod Péter volt.
• Unitárius templom, temető

Híres emberek

• Felváltva itt és Fogarason élt 1722 és 1757 között Bethlen Kata emlékíró. Itt írta híres önéletrajzát is (Életének maga által való rövid leírása).
• 1746 és 1749 között a Bethlen Kata által alapított református egyház papja volt Bod Péter történetíró.
• Itt született 1912-ben Balássy Gyula fafaragó.
• Itt született 1950-ben Katz András, Izraelben élő képzőművész.
• Itt született 1956-ban Meister Éva, Magyarországon élő színművész.

Forrás: Wikipédia