Kisgyerekek kérik szüleiktől...
Ne kényeztess el. Tudom jól, hogy nincs mindenre szükségem, amit kérek, csupán kipróbálom, hogy mit csikarhatok ki Tőled.
Légy velem határozott. Ez azért fontos nekem, mert ezáltal érzem magam biztonságban.
Ne engedd, hogy rossz szokásokat vegyek fel. Te vagy az egyetlen, aki ezekre még idejekorán figyelmeztethet.
Ne viselkedj úgy velem, mintha fiatalabb lennék, mint amilyen valójában vagyok. Ezzel csak azt éred el, hogy ostoba módon ,,nagy''-ként próbálok viselkedni.
Ne javíts ki mások előtt. Sokkal többet érsz el, ha kettesben, csendesen megmagyarázod, hogy miben hibáztam.
Ne tégy úgy, mintha a hibáim bűnök lennének. A kettő összekeverése megzavarja bennem az értékek megtanulását.
Ne védj meg cselekedeteim következményeitől. Néha szükségem van arra, hogy - a fájdalmak árán - magam tapasztaljam meg a következményeket.
Ne vedd rossz néven, ha azt mondom: "nem szeretlek". Legtöbbször nem Te vagy az, akit nem szeretek, hanem azt a hatalmat, ami megakadályoz, hogy kedvem szerint cselekedjek.
Ne törődj sokat apró egészségi panaszaimmal. Néha csak azt szeretném elérni, hogy figyeljenek rám.
Ne korholj állandóan. Ha folyton zsörtölődsz, csak úgy tudok védekezni, hogy süketnek tettetem magam.
Ne felejtsd el, hogy nem tudom mindig pontosan kifejezni magam. Ezért tűnik úgy néha, mintha nem lennék "becsületes".
Ne rázz le, ha kérdésekkel fordulok Hozzád. Ha nem válaszolsz, egy idő után azt veszed majd észre, hogy abbahagyom a kérdezést, és máshol keresek választ a kérdéseimre.
Légy következetes. Ha nem vagy az, zavartnak érzem magam és nem tudok többé bízni Benned.
Ne mondd nekem, hogy a félelmeim butaságok. Nagyon is valósak ezek a félelmek, és csak úgy tudsz segíteni nekem, ha megpróbálsz megérteni.
Sose tégy úgy, mintha tökéletes és tévedhetetlen lennél. Túlságosan nagy lesz a csalódásom, amikor rájövök, hogy egyik sem vagy.
Ne gondold, hogy elveszíted a tekintélyed, ha bocsánatot kérsz tőlem. Becsületes bocsánatkérés meleg érzéseket ébreszt bennem irántad.
Ne felejtsd el, hogy szeretek kísérletezni. Kérlek, nyugodj bele a próbálkozásaimba, nem tudok meglenni ezek nélkül.
Ne felejtsd el, hogy milyen gyorsan felnövök. Biztos nehéz Neked velem lépést tartani, de kérlek, legalább próbáld meg.
Ne felejtsd el, hogy nem tudok létezni szeretet és megértés nélkül, talán nem is kell ezt Neked hangoztatnom. Vagy mégis?
Kérlek, tartsd magad jó kondícióban és légy egészséges. Szükségem van rád.
péntek, március 18, 2011
csütörtök, március 17, 2011
PROMISIUNI. După ani de demersuri şi solicitări la Guvern, Drumul Şercaia-Hoghiz ar putea primi finanţare
Publicat in: myTex.ro - portalul tau de stiri online nr. 5355 din Jo, 17 Mar 2011
Drumul judeţean 104 Şercaia-Hoghiz, construit în urmă cu 60 de ani, ar putea fi reabilitat până la sfârşitul acestui an, prin Programul naţional de dezvoltare a infrastructurii, gestionat de Ministerul Dezvoltării Regionale şi Turismului şi de cel al Mediului. Într-o primă fază ar putea fi alocate 8 milioane de lei.
Şoseaua de legătură dintre cele două localităţi este plină de gropi şi este circulată zilnic de sute de maşini de mare tonaj, motiv pentru care localnicii au numit-o „drumul ruşinii” şi au protestat în repetate rânduri pentru a atrage atenţia asupra acestui fenomen.
Primarul din Şercaia, Cristinel Paltin, spune că drumul s-a deteriorat în ultimii ani din cauza traficului maşinilor de mare tonaj şi că starea arterei de circulaţie datează de pe vremea când balastierele lucrau la reabilitarea tronsonului Braşov-Târgu Mureş.
„La acea vreme s-a exploatat tot balastul de la Şinca Veche şi tranzitul s-a făcut pe drumul Şercaia-Hoghiz. De atunci, drumul a început să se deterioreze, iar noi ne certăm unii cu alţii. Reabilitarea acestui drum reprezintă o prioritate, iar noi am eliberat certificatul de urbanism în urmă cu câţiva ani. Promisiuni am tot primit! Ar fi bine ca drumul să fie inclus în programul reabilitare, pentru că noi nu avem bani nici măcar pentru a asigura cofinanţările la proiectele pe care le avem noi în derulare”, a spus primarul din Şercaia.
„Peste 25 km de gropi!”
Drumul dintre Şercaia şi Hoghiz se întinde pe 25 km şi se află în responsabilitatea Consiliului Judeţean (CJ) Braşov. Conducerea administraţiei judeţene a precizat, însă, că nu poate susţine financiar reabilitarea drumului, fiindcă este vorba despre peste 35 de milioane de euro.
Din acest considerent, CJ Braşov a demarat procedurile de clasare a drumului în drum naţională, însă decizia în acest caz aparţine Ministerului Transporturilor şi Companiei Naţionale de Autostrăzi şi Drumuri Naţionale din România. „Consiliul Judeţean a realizat deja studiul de fezabilitate şi proiectul tehnic pentru acest drum, iar Ministerul Dezvoltării a promis că el va fi finanţat în acest an, dar se pare că proiectul a fost amânat. Drumul intră în programul Ministerului Transporturilor de reabilitare a celor 10.000 km la nivel naţional. Contează ca proiectul să înceapă, însă depinde şi cine va fi constructorul. Dacă va fi unul profesionist, eu cred că în 3 luni de zile, drumul va fi reabilitat. Din experienţa mea de constructor, cred că acest proiect se va putea finaliza în 3 luni de zile, chiar dacă este vorba despre peste 25 km de gropi. Este vorba totuşi de reparaţii. Consiliul Judeţean a făcut ceea ce trebuie şi s-a propus la un moment dat clasarea drumului în drum naţional”, a declarat vicepreşedintele CJ Braşov, Ion Ochi.
Deputatul PNL Mihai Donţu a propus recent un amendament privind alocarea a 8 milioane de lei pentru reabilitarea arterei de circulaţie.
La rândul său, senatorul PD-L, Marian Rasaliu, susţine că drumul are toate şansele să fie cuprins în Programul Naţional de Dezvoltare a Infrastructurii, demarat de Ministerul Dezvoltării Regionale.
Cosmin HORJAN & Andreea TÃNÃSOIU
Publicat in: myTex.ro - portalul tau de stiri online nr. 5355 din Jo, 17 Mar 2011
Drumul judeţean 104 Şercaia-Hoghiz, construit în urmă cu 60 de ani, ar putea fi reabilitat până la sfârşitul acestui an, prin Programul naţional de dezvoltare a infrastructurii, gestionat de Ministerul Dezvoltării Regionale şi Turismului şi de cel al Mediului. Într-o primă fază ar putea fi alocate 8 milioane de lei.
Şoseaua de legătură dintre cele două localităţi este plină de gropi şi este circulată zilnic de sute de maşini de mare tonaj, motiv pentru care localnicii au numit-o „drumul ruşinii” şi au protestat în repetate rânduri pentru a atrage atenţia asupra acestui fenomen.
Primarul din Şercaia, Cristinel Paltin, spune că drumul s-a deteriorat în ultimii ani din cauza traficului maşinilor de mare tonaj şi că starea arterei de circulaţie datează de pe vremea când balastierele lucrau la reabilitarea tronsonului Braşov-Târgu Mureş.
„La acea vreme s-a exploatat tot balastul de la Şinca Veche şi tranzitul s-a făcut pe drumul Şercaia-Hoghiz. De atunci, drumul a început să se deterioreze, iar noi ne certăm unii cu alţii. Reabilitarea acestui drum reprezintă o prioritate, iar noi am eliberat certificatul de urbanism în urmă cu câţiva ani. Promisiuni am tot primit! Ar fi bine ca drumul să fie inclus în programul reabilitare, pentru că noi nu avem bani nici măcar pentru a asigura cofinanţările la proiectele pe care le avem noi în derulare”, a spus primarul din Şercaia.
„Peste 25 km de gropi!”
Drumul dintre Şercaia şi Hoghiz se întinde pe 25 km şi se află în responsabilitatea Consiliului Judeţean (CJ) Braşov. Conducerea administraţiei judeţene a precizat, însă, că nu poate susţine financiar reabilitarea drumului, fiindcă este vorba despre peste 35 de milioane de euro.
Din acest considerent, CJ Braşov a demarat procedurile de clasare a drumului în drum naţională, însă decizia în acest caz aparţine Ministerului Transporturilor şi Companiei Naţionale de Autostrăzi şi Drumuri Naţionale din România. „Consiliul Judeţean a realizat deja studiul de fezabilitate şi proiectul tehnic pentru acest drum, iar Ministerul Dezvoltării a promis că el va fi finanţat în acest an, dar se pare că proiectul a fost amânat. Drumul intră în programul Ministerului Transporturilor de reabilitare a celor 10.000 km la nivel naţional. Contează ca proiectul să înceapă, însă depinde şi cine va fi constructorul. Dacă va fi unul profesionist, eu cred că în 3 luni de zile, drumul va fi reabilitat. Din experienţa mea de constructor, cred că acest proiect se va putea finaliza în 3 luni de zile, chiar dacă este vorba despre peste 25 km de gropi. Este vorba totuşi de reparaţii. Consiliul Judeţean a făcut ceea ce trebuie şi s-a propus la un moment dat clasarea drumului în drum naţional”, a declarat vicepreşedintele CJ Braşov, Ion Ochi.
Deputatul PNL Mihai Donţu a propus recent un amendament privind alocarea a 8 milioane de lei pentru reabilitarea arterei de circulaţie.
La rândul său, senatorul PD-L, Marian Rasaliu, susţine că drumul are toate şansele să fie cuprins în Programul Naţional de Dezvoltare a Infrastructurii, demarat de Ministerul Dezvoltării Regionale.
Cosmin HORJAN & Andreea TÃNÃSOIU
csütörtök, március 10, 2011
szombat, február 05, 2011
Varga László : Miért adjam a gyermekemet magyar iskolába?
Több színmagyar szülőt megkérdeztem: Miért adta gyermekét
román iskolába? A válasz mindig az volt: Hogy érvényesüljön.
Az egyiket megkérdeztem: Na és mi lett a fiából? Szobafestő
– volt a válasz. Azt már őszinte csodálkozással kérdeztem:
És magyar iskolából nem lehetett volna szobafestő?
Az emberek nem szeretnek gondolkozni. Mielőtt egy fontos
kérdésről döntenénk, nem árt végig gondolni a lehetőségeket
ahelyett, hogy a szomszédasszony bölcs tanácsai alapján
döntsünk a gyermekeink sorsa felől.
Ha idegen iskolába adjuk gyermekünket, az soha abból a
környezetből kikerülni nem fog. Olyanok lesznek a barátai, a
szerelmesei, a házastársa. Neki magának is könnyebb lesz az
idegen nyelven beszélni, még azt sem fogja megtanulni, hogy
kell szerelmet vallani magyarul. Gyermekeivel is a
házastársa nyelvén fog beszélni, s milyen jó érzés lesz a
Nagymamának, ha még beszélni se fog tudni az unokájával. És
milyen jó érzés lesz az anyjának, ha a fia olyan környezetbe
fog kerülni, ahol megtanulja és majd oda is vágja: Ha
tudnám, hogy melyik vércseppem származik a bangyina
anyámból, kiengedném magamból! Mert én lelkipásztorként nem
egy esetben hallgattam hasonló szülők keserves sírását.
De nézzük az érvényesülés kérdését, ma, amikor minden téren
a versenyképesség a legfontosabb. Mindenki tudja, hogy a
magyar iskolák sokkal alaposabb tudást adnak, mint a
többiek. Diákként anyanyelven a nagyobb tudást is könnyebben
tanulja meg az ember, mint idegen nyelven. Ez nem mindig
vehető észre, mert a román iskolákban sokkal könnyebben
adják meg a jó jegyet, s a szülő boldog, ha a fia tízest
kap, s nem nézi, azért kapta, mert keményen tanult, vagy
mert ott az a szokás. A magyar iskolában jól megtanítják
románul is beszélni, tehát két nyelvet fog tudni, ami
kétszeres érvényesülést jelent. Ha valahol azt nézik, ki
tudja a munkáját jól elvégezni, nem az iskoláját kérdezik,
hanem a hozzáértését. És ha itt nem talál kedve szerint való
munkát, más országban nincs keresnivalója, Magyarországon
nincs helye, Nyugaton meg a cigányok úgy elvették az ország
becsületét, jól meggondolják, hogy napszámosokon kívül kit
engednek be egy bizalmasabb állásba. Régebben lehet, hogy
jobban érvényesült a gyermek, ha románul tanult, de mára már
megfordult a helyzet. Ezen is jó elgondolkozni.
Ha pedig a szülő nem csak arra gondol, hogy hány lejt keres
majd a gyermeke, hanem arra is, milyen becsülete lesz a
társadalomban, akkor kell igazán meggondolni a dolgot. Mert
hiába tanult mindent románul, a román társaságban mindig
idegen marad. Elég, hogy együtt nézzenek egy futballmeccset,
hogy kiderüljön az idegensége. Ha magyar társaságba kerül,
nem fog tudni beleszólni egy beszélgetésbe, mert se egy
vershez, se egy történelmi vagy politikai kérdéshez nem tud
hozzászólni, egy szerelmes levelet nem tud megírni, a hibáit
kinevetik, ott is idegen marad. Ez még akkor is tönkreteszi
az életét, ha éppen pénz dolgában sikerülne jobban
érvényesülnie.
Kedves szülő, ezeken tessék elgondolkozni, nem csak a
szomszédasszony bölcsességén.
Több színmagyar szülőt megkérdeztem: Miért adta gyermekét
román iskolába? A válasz mindig az volt: Hogy érvényesüljön.
Az egyiket megkérdeztem: Na és mi lett a fiából? Szobafestő
– volt a válasz. Azt már őszinte csodálkozással kérdeztem:
És magyar iskolából nem lehetett volna szobafestő?
Az emberek nem szeretnek gondolkozni. Mielőtt egy fontos
kérdésről döntenénk, nem árt végig gondolni a lehetőségeket
ahelyett, hogy a szomszédasszony bölcs tanácsai alapján
döntsünk a gyermekeink sorsa felől.
Ha idegen iskolába adjuk gyermekünket, az soha abból a
környezetből kikerülni nem fog. Olyanok lesznek a barátai, a
szerelmesei, a házastársa. Neki magának is könnyebb lesz az
idegen nyelven beszélni, még azt sem fogja megtanulni, hogy
kell szerelmet vallani magyarul. Gyermekeivel is a
házastársa nyelvén fog beszélni, s milyen jó érzés lesz a
Nagymamának, ha még beszélni se fog tudni az unokájával. És
milyen jó érzés lesz az anyjának, ha a fia olyan környezetbe
fog kerülni, ahol megtanulja és majd oda is vágja: Ha
tudnám, hogy melyik vércseppem származik a bangyina
anyámból, kiengedném magamból! Mert én lelkipásztorként nem
egy esetben hallgattam hasonló szülők keserves sírását.
De nézzük az érvényesülés kérdését, ma, amikor minden téren
a versenyképesség a legfontosabb. Mindenki tudja, hogy a
magyar iskolák sokkal alaposabb tudást adnak, mint a
többiek. Diákként anyanyelven a nagyobb tudást is könnyebben
tanulja meg az ember, mint idegen nyelven. Ez nem mindig
vehető észre, mert a román iskolákban sokkal könnyebben
adják meg a jó jegyet, s a szülő boldog, ha a fia tízest
kap, s nem nézi, azért kapta, mert keményen tanult, vagy
mert ott az a szokás. A magyar iskolában jól megtanítják
románul is beszélni, tehát két nyelvet fog tudni, ami
kétszeres érvényesülést jelent. Ha valahol azt nézik, ki
tudja a munkáját jól elvégezni, nem az iskoláját kérdezik,
hanem a hozzáértését. És ha itt nem talál kedve szerint való
munkát, más országban nincs keresnivalója, Magyarországon
nincs helye, Nyugaton meg a cigányok úgy elvették az ország
becsületét, jól meggondolják, hogy napszámosokon kívül kit
engednek be egy bizalmasabb állásba. Régebben lehet, hogy
jobban érvényesült a gyermek, ha románul tanult, de mára már
megfordult a helyzet. Ezen is jó elgondolkozni.
Ha pedig a szülő nem csak arra gondol, hogy hány lejt keres
majd a gyermeke, hanem arra is, milyen becsülete lesz a
társadalomban, akkor kell igazán meggondolni a dolgot. Mert
hiába tanult mindent románul, a román társaságban mindig
idegen marad. Elég, hogy együtt nézzenek egy futballmeccset,
hogy kiderüljön az idegensége. Ha magyar társaságba kerül,
nem fog tudni beleszólni egy beszélgetésbe, mert se egy
vershez, se egy történelmi vagy politikai kérdéshez nem tud
hozzászólni, egy szerelmes levelet nem tud megírni, a hibáit
kinevetik, ott is idegen marad. Ez még akkor is tönkreteszi
az életét, ha éppen pénz dolgában sikerülne jobban
érvényesülnie.
Kedves szülő, ezeken tessék elgondolkozni, nem csak a
szomszédasszony bölcsességén.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)