Hogy énekelt a farkas?

 

    Egy báránykára találkozván a berekben, megörvendett a prédának. A bárány azon könyörgött, minekelőtte őtet megenné, énekeljen egyet, ő is hadd táncolja ki magát, s azután bár egye meg. A farkas örömében énekelni akarván, ordítani kezd; melyet meghallván a pásztori komondorok, nagy ugatással arra futnak, s a farkast elkergetik, a bárányka a nyáj közé szalad. A farkas magában így búsult: ha a természet őtet nem tette éneklő hattyúvá, miért fogott ő énekléshez? Amire a természet nem készített, azt gyakorolni nem jó: Rusticus arva colat. A mezei ember szántson-vessen. Cantor amet modulos. A kántor énekeljen. Akinek ideje vagyon, élete vagyon.

(Bod Péter: Szent Hilárius, Szépirodalmi Kiadó, 1987, 185.o)