Öregek, betegek vasárnapja

"Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk." Zsolt 90,12
Zs. Tüdős Klára szerint a bölcs szívhez jutás egyik állomása ez:
"A vénségnek talán a legnehezebb fealadata veszteg nézni ezt a toporzékoló fiatal világot, amelyiknek hiába mondjuk, hogy a falon nem lehet keresztülmenni. Hogy kár összetörni a fejét! Nem hiszi el, hogy a fal kemény, csak ha már véresre verte rajta a fejét. Nem hiszi, hogy van ajtó a celláján, csak szép türelmesen meg kell keresni.
Valaki egyszer azt mondta: "Én vagyok az ajtó", és az az ajtó mindenki számára nyitva van. Keskeny az útja, szoros a nyílása, de nemcsak a túlnani világban, de ebben is egyedül ez vezet életre.
A vénségnek talán a legkeservesebb s legnehezebb tanulnivalója azt elfogadni, hogy ezen pedig nem tudunk segíteni. A saját fejét kinek-kinek joga van beverni. Megakadályozni nem tudjuk. Egyet tehetünk csak, hogy a sebeket igyekszünk lemosni, bekötözni de - és ez nagyon fontos- szó nélkül!
A gyógyulást az okulást tönkre lehet tenni azzal a szöveggel, hogy - nem megmondtam?- Egyedül a fájdalom beszél nekik úgy, hogy annak foganatja van.
Nekünk, fájó szívű öregasszony testvéreim nem kell azt saját szövegünkkel megpótolni. Nem kell arra várni, hogy a fiataljaink beismerjék a fájdalmaikat. Legyen elég, hogy hozzánk hozzák a sebeiket s bennünk bíznak, hogy bekötözzük.
Mert azért ilyesmire "kell még maga öleg" és ne kicsinyeljük le ezeket a kis néma szolgálatokat"
(Isten markában c. kötetből, 162-163 oldalról, Mire megvénülünk c. írás)

Egy Ige és egy gondolat

Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök.
Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt.
Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak.
Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;
Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk.
Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.
1Thessz.4,13-18

Örvendezni és bánkódni is lehet reménytelenül. A reménytelen öröm kifejezése: "Együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk". A reménytelen szomorúság jele a "minden mindegy" állapota, a megkeseredés. A keresztyén ember egyik ismertetőjegye, hogy örömében és bánatában is más, mint a környezete. Öröme az Úrban van (Filippi levél 4,4), és szomorúságában, gyászában reménysége van, mert tudja, hogy "Isten előhozza azokat, akik elaludtak a Jézus által, ő vele együtt".

Rendkívüli (könyv)ajánló- Franz Kafka: A kastély című regényéhez

Mint Kafka más írásaiban is, jelen van ebben a regényben is a bürokrácia: a nyomást gyakorló, az egyént polipkarjaival átszövő "láthatatlan" hatalom. Kastély, amelynek körvonalai látszanak, amelybe csak "majdnem" lehet bejutni, melynek szolgálatában rengetegen fontoskodnak. A "személyzet" mindenütt jelen van, mindent ellenőríz és elbonyolít - egészen addig, míg a meghatározott feladattal és öntudattal bíró egyént is felörli.
A lépten-nyomon tetten érhető abszurd akár vigasztalóan is hathat akkor, amikor sehogyan sem értjük, hogy kisajátított, vagy különös módon felvásárolt földjeinkre soha nem érkezik meg a földmérő. (Majd az örök földmérő? K. maga is az?)

Olvasnapló- Don Quijote bölcsességei

"Egyébként gyakori tapasztalásból tudjuk, nem kell valami nagy ügyesség vagy tudomány, hogy az ember jó kormányzó legyen, hiszen százával lehetne példát felhozni, hogy írástudatlanok is úgy kormányoznak, mint a saskeselyű, vagy legalább mint a szarka."

Olvasónapló- Don Quijote bölcsességei

Második bölcsesség
"(...) most azzal is beérem, hogy kegyelmedet figyelmeztessem, igazán nagy költővé úgy lehet, ha nem a maga itéletére bizza magát, inkább másokéra. Mert nincs olyan atya meg anya , aki rútnak tartaná tulajdon gyermekeit, s a szellemi szülöttek körül ez a tévedés még sokkal gyakoribb."
(II. kötet 139,old.)

Egy ige és egy gondolat

"Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi." 2Móz.20,7

A tiz Ige, a Miatyánk és a Szeretet himnusza képezik "Isten országának alkotmányát". Egy országot annak jellegzetes rendje, vagy rendetlensége alapján elég pontosan be lehet határolni. Az igéret földje nem ott van ahol "téj és méz" folyik, hanem ahol Azt aki mindezeket is megadhatja bizalommal merem Atyámnak nevezni. A gyermekeink számára olyan nagyon vágyott "földi paradicsom megteremtése" ott lehetséges, ahol ezt nem csak külsősőgek, ajándékok által akarjuk megvalósitani, hanem lehetősége nyilik a gyermekeknek bizalommal mondani: édesapám, édesanyám.